Szepesi Attila: 56 vers


szepesi_56„Egy tizennégy éves kamasz egész életére kiható emlékei a forradalomról. Nem komor, fekete-fehér képek, szemben a korabeli dokumentumokkal, hanem színesen, vibrálóan elevenek. Bizarr humor, ködöt oszlató verőfény. Hírek, ál- és rémhírek. Derűsen rigmusokat skandáló, halálba menetelő kalauzlányok, elszánt jampecek, kényszersorozott parasztlegények, ipari tanulók, kínzókamrák levert veséjű papjai. Leomló falak közt mozgó árnyékfigurák. Felbolydult nappalok és világos éjszakák. Esztendők kényszerű némasága után újra megkonduló harangok. Ákombákom röplapokon és falragaszokon üzenetek, kódolt hírek, sután átszellemült, Petőfi hangját próbálgató versek. Furfangos diákok, akik az átöltözött és bujkáló ávósokat keresik. Kiégett tankok a járdaszélen. Mendemondák, a városi folklór félálomi történetei. Születő legendák: egy francia suhancé, a proli-gólem Falábú Jancsié, a Víg utcai lányoké, akik kétes mesterségüket félrelökve fegyvert ragadnak. Egy gyerekotthonnak álcázott ávósház titka. Pincék és kazamaták. Az alkalmi börtönné átalakított Józsefvárosi Plébániatemplom. Csikorgó lánctalpak, sortűz és vér. Rögtönzött sírok a város parkjaiban. Lyukas zászlók, remény és reménytelenség. Történelmi napok nem fakuló emlékei.”

/https://www.libri.hu/konyv/szepesi_attila.56-vers.html/

„…az 56 vers a Medvecukor és a Varázsfüvek után a költő harmadik 1956-os tematikájú kötete. Míg azonban a korábbi két kötetben megjelent költemények Szepesi Attila életéről is szólnak, a beregszászi gyermekkortól kezdve egészen napjainkig, addig az 56 vers csak a forradalmat idézi meg: október 23-án kezdődik és novemberben véget ér.

Szepesi Attila nemcsak a természetben szereti a „kis világokat”, kis történéseket, hanem az életben is. Kizárólag azt eleveníti meg, ami beletartozik személyes környezetébe, amit közvetlenül érzékelt, tapasztalt. Mindaz, ami azon túl van, egy imaginárius térben létezik csak számára, akár igaz is lehet, de éppúgy tartozhat a tündérek, legendák világába is. Szepesi Attila az apróságokat veszi észre, mégis 1956 a maga teljességében bontakozik ki a szemünk előtt verseiben …

Szepesi Attila tizennégy éves volt 1956-ban, …  nyolcéves koráig a Szovjetunióban, a kárpataljai Beregszászon élt szüleivel. Édesanyja emlékei szerint hároméves koráig ádáz kisgyerek volt, de akkor megbetegedett agyhártyagyulladásban, és szinte csodával határos módon gyógyult meg. Attól kezdve viszont sokat meditált, és azóta nem az élet sodrában halad, hanem szemléli a dolgokat. A forradalom idején egyszerre volt csavargó, verekedő, állandóan focizó, illetve rengeteget olvasó kamasz.

…egy idő után törekedett rá, hogy az egyáltalán nem sötét középkorban megrekedt emberré váljon, és reméli, hogy ez sikerült neki. „

 

/ Bodnár Dániel: Szepesi Attila és Nagy Gáspár 1956-os versei a Nap Kiadónál,

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szepesi-attila-es-nagy-gaspar-1956-os-versei-nap-kiadonal/